Edelényi kastély

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

L'Huillier katonaként részt vett a török elleni küzdelemben, Buda visszafoglalásában, s e harcok során szerzett érdemeiért bárói címet kapott. Az építkezés befejezését követően a báró elhunyt, a díszítő munkákat már özvegye, Santa Croce Mária Magdolna készíttette. A végleges befejezés évét (1730) a déli homlokzaton elhelyezett emléktábla jelöli. A régebbi épületrészek felhasználásával, barokk stílusban épült kastély tervezőjét Voit Pál stíluskritikai alapon Giovanni Battista Carlone, egri püspöki építész személyében határozta meg. Írásos forrás hiányában azonban megoszlanak a vélemények a kastély tervezőjének személyét illetően. Carlone mellett felmerült Johann Lucas von Hildebrandt bécsi építész neve is. Az együttest egykor francia jellegű barokk kert vette körül. Erről és az épület 18. századi megjelenéséről tervek, alaprajzok és homlokzatrajzok maradtak fenn.

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

Gróf galánthai Esterházy István ugyanis 1763-1764 között Franz Anton Dvorzaczky közreműködésével felértékeltette és felmérettette a birtokot. Esterházy jelentős átalakításokat végeztetett a kastélyon, az emeleten reprezentatív helyiségeket alakíttatott ki. A kastély e hét helyiségében rokokó falfestmények maradtak fenn, melyek többségét az 1760-as évekre határozott meg a szakirodalom. A falképek vezető mestere az iglói Lieb Ferenc volt, mellette az egri származású Woronieski János és jóval később a miskolci Fabriczy Ignác is dolgozott a képeken. Lieb és műhelye a figurális jeleneteket festette, Woronieski nevéhez pedig a díszítő falfestések köthetőek. A kastély emeleti hét szobájának rokokó díszítőfestése a legteljesebben fennmaradt világi falképegyütteseink közé tartozik. Külön érdekessége, hogy a falképek női figuráinak mindegyike vélhetően Mária Terézia arcmását mutatja.

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

A 19. század elején a Szász-Coburg-Gothai hercegi család birtokába került az edelényi kastély, mikor Ferdinánd György herceg megvásárolta a kincstártól a birtokot. A Coburg család életében nem számított jelentősnek a kastély, 1831-ben hitbizománnyá alakították át, egy részét átengedték más célú hasznosításra, így 1861-ben a Járásbíróság céljaira. Ekkor pusztultak el a lovaglóiskolához tartozó istállók. 1910-től kezdődően Ray Rezső tervei szerint átépítették. A beavatkozások erőteljesen megváltoztatták a kastély eredeti megjelenését, a középrizalit felett az eredeti, az attika fal mögött húzódó, alacsony hajlásszögű tetőt, magas, manzárdtető váltotta fel. Az attika falat vázákkal látták el, s az előudvart manzárdtetős sarokpavilonokkal ellátott, íves oldalszárnyak megépítésével zárták körül.

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

1928-ban az Igazságügyi Minisztérium tulajdonába került a kastély, újabb átalakításokat végeztek ekkor, az észak-nyugati szárnyban börtönt alakítottak ki. Az I. világháború alatt és az azt követő években a bíróság mellett a Bódvavölgyi Bányatársaság bérelte. Ez idő alatt több műemlékrongáló beavatkozás történt az épületben. A kastélykápolnát elbontották, és lakásokká építették át. 1945 után több intézmény is működött a falai között: járásbíróság, ügyészség, napközi, öregek otthona, ügyvédi munkaközösség, egyes részei pedig lakásként szolgáltak. A parkban sportpályát létesítettek.

Fotók-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

 

Figyelmedbe ajánljuk:

 
 

 

 

Rudabányai bányató-25 km

Fátyol-vizesés-50 km

Diósgyőri vár-39 km