Batthyányi kastély-Körmend

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

Ha az Őrség közelében található kastélyok kerülnek szóba, akkor illik a körmendi Batthyány-kastéllyal kezdeni, mert sokáig ez volt az Őrség uradalmi központja. Igaz, hogy a Batthyányiak és az őrségiek viszonya korántsem volt mentes az ellentmondásoktól. A csalárd módon jobbágysorba taszított őrállók kétszáz évig pereskedtek a gróf urakkal s a pernek csak 1848 vetett véget, amikor a jobbágyságot a forradalom eltörölte.

A mai Körmend központjában található kastélyegyüttes eredete legalább a reneszánsz korba nyúlik vissza, s feltehetően a XV. században épült. Ennek a régi épületnek az építészeti képe ismeretlen, sem a leírása, sem a képe nem maradt ránk. Az 1600-as évekből származó leltár és várostérkép alapján a kastély vizesárokkal határolt szigeten állt. Az árkot a közeli Rába vize töltötte meg. A nyugati oldalon kapu, az árokban egy kis sziget, fahidak és külső torony volt felvonóhíddal, gerendákból összerótt csapóráccsal. Ez a kapu egy zárt udvarba vezetett, amelynek a nyugati oldalán állt egy emeletes lakóépület, amit később többször bővítettek.

A Batthyányak 1610-ben és 1650 táján is bővítették. Előbb Filiberto Lucchese olasz hadmérnök tervei alapján, Carlo della Torre építőmester irányításával folyt az építkezés. A helyiségek kényelmesebbé váltak, az erődszerű épület kastéllyá változott. A Rákóczi-szabadságharc után a kastély elkerülte az osztrákok általi felrobbantását, mert a Batthyányiak hűségesnek minősültek.

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

1730-tól 1745-ig újabb munkálatokat végeztek a kastélyon az olasz Donato Felice de Allio vezetésével. A nagyszabású munkálatok során az épületeket egy észak-déli tengelyre fűzték fel, amelyhez egy hídon át a Rába déli oldalától, több kilométeres távolságról fasorok vezettek. Ez az út ma is impozáns bevezetője a kastélynak, bár a városi forgalom java ma már nem ezen az úton bonyolódik.

A kastélytól keletre nagy parkot létesítettek, az egész épületre újabb emeletet húztak, s a kastély új főhomlokzatot is kapott a déli oldalon. Két emelet magas dísztermet és a nagyszabású barokk lépcsőházat, a második emeleten reprezentatív termeket és lakószobákat alakítottak ki. A lépcsőházban most Mária Terézia lovas képe látható, amely az 1740-es pozsonyi koronázáson résztvevő királynőt ábrázolja.

A főépület előtti kétemeletes melléképületekben kocsiszín, lovarda és a hátaslovak istállója volt elhelyezve. Ma itt egy kiállítóterem, felette pedig színházterem található. A második emeleten a levéltár és a könyvtár kapott helyet.

A 19. században klasszicista stílusban átépítették az egész kastélyt. A déli főhomlokzat középrészére hatoszlopos erkély, föléje pedig egy háromszögű oromzat került a Batthyányiak hercegi címerével. Megnagyobbították az ablakokat és a manzárdtetőt is beépítették. A déli kapu két oldalára őrségépületet emeltek.

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

A kastélyban és berendezésében sok kárt tett a háborút követő orosz megszállás. A híres fegyvertár, a könyvtár és az irattár gyakorlatilag megsemmisült, a környék lakói mentették meg egy részét az árkokból, a szemétből és az eltüzeléstől.

A Batthyány kastélyegyüttes főépületében 1980 óta múzeum működik, amely a Batthyány család, a város és a környék történetét mutatja be. A „Nemzedékek öröksége” című kitűnő anyag Körmend mezőváros történetét foglalja össze, természetrajzi, régészeti, céhtörténeti értékek sorával és polgári kulturális emlékekkel mutatva be a múltat. A „Cipőtörténeti Gyűjtemény“ a különböző korok és kultúrák lábbelijeit mutatja be, a hímzett báli cipellőktől a perzsa fapapucsig. A felújított kápolnában Dr. Batthyány-Strattmann Lászlót bemutató kiállítás látható. 

Figyelmedbe ajánljuk:    
     
Egervári vár-32 km Jáki templom-24 km        Németújvári vár-25 km