Árpád-kori templom /Őriszentpéter/

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

Szabadon álló, egyhajós, a hajónál keskenyebb szentélye félköríves záródású. A torony a nyugati homlokzatból kilép, a szentély északi oldalán sekrestye áll. A hajó nyugati végében egy középoszlopos, két nyomott íves román karzat, oldalfalain két, illetve három ülőfülke látható. A nyugati oromfalat a torony tagolja, melynek harmadik szintjén körablak látható, a harangok szintjén középoszlopos ikerablakok félköríves záródással, fölötte vakívsoros párkány, a torony cseréppel fedett, gúlasisakos.
A déli homlokzatán a kapu gazdag román, egylépcsős bélletű, pálcatagos, félkörív záródású, a homlokzaton különböző méretű és bélletű résablakok és lizénák láthatók. Az 1200-as években emelt épületet, a török veszély közeledtével, 1550 körül erődítménnyé alakították, bástyákkal, sánccal és árokkal vették körül. A török csapatok fosztogatását a környék földesurai a megerősített udvarházakba, erődökbe telepített katonasággal próbálták megakadályozni. Az őriszentpéteri erődtemplomban is több tucat katona állomásozott, de az 1664-es ostromot nem tudták kivédeni és a török lerombolta az erőd falait, hadászati jelentőségét többé már nem kapta vissza a templom. Egykori katonai szerepére csak a mély sáncárok utal a templomkertben. Az újjáépített egyhajós templom, amelynek tornyát egybeépítették a nyugati homlokzattal, a XVII. század elejétől a protestánsok tulajdonába került, és csak 1732-ben lett ismét a katolikusoké.



Fotó-Kovács Zoltán
/a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

A déli homlokzatán a kapu gazdag román, egylépcsős bélletű, pálcatagos, félkörív záródású, a homlokzaton különböző méretű és bélletű résablakok és lizénák láthatók. Az 1200-as években emelt épületet, a török veszély közeledtével, 1550 körül erődítménnyé alakították, bástyákkal, sánccal és árokkal vették körül. A török csapatok fosztogatását a környék földesurai a megerősített udvarházakba, erődökbe telepített katonasággal próbálták megakadályozni. Az őriszentpéteri erődtemplomban is több tucat katona állomásozott, de az 1664-es ostromot nem tudták kivédeni és a török lerombolta az erőd falait, hadászati jelentőségét többé már nem kapta vissza a templom. Egykori katonai szerepére csak a mély sáncárok utal a templomkertben. Az újjáépített egyhajós templom, amelynek tornyát egybeépítették a nyugati homlokzattal, a XVII. század elejétől a protestánsok tulajdonába került, és csak 1732-ben lett ismét a katolikusoké.

 

Figyelmedbe ajánljuk:

 
     

Rábaszentmártoni templom-33 km

Batthyányi kastély-Körmend-29 km

 Őrségi Nemzeti Park
/Szalafői skanzen/-6 km