Vizsolyi református templom

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

Vizsoly már az Árpád-kortól fontos településnek számított, román kori, kőfallal övezett, gótikus stílusban kibővített temploma országunk egyik legbecsesebb műemléke. Belsejét értékes, 13.-15. századi freskók díszítik. Az épület kis hajójához kisebb dongaboltozatos szentélytér és kórus kapcsolódik, ehhez pedig egy még keskenyebb, negyed gömb boltozattal fedett, félkörös apszis. A 14. században építették át, szélesebb hajóval és egy toronnyal egészítették ki. Ezekből áll össze a lépcsőzetesen tagolt, gyönyörű épületegyüttes. Vaskos tornyát lőrések és gótikus ablakok tagolják, falain csúcsíves ablakok nyílnak, az apszis külső felét fülkék teszik mozgalmasabbá.

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

Az apszis belső falán Krisztus születése és a három király látható, a régebbi hajó boltos süvegeibe szentképeket festettek, az oldalfalon Krisztus szenvedése jelenik meg. A Szent László legenda, a Kálvária-jelenet, az angyali üdvözlet, és Mária és Erzsébet találkozása is látható a 15. századból származó freskókon. A diadalív egyik oldalán Szent Kristóf, míg a másik oldalán Szent György és a sárkány látható. Sajnos több helyen elég rossz állapotban vannak már a falfestmények. A barokk, díszes fa koronájú szószék 1792-ből való. A templomban a kiállított Biblia mellett rövid kiállítást is láthatunk a nevezetes bibliafordítás történetéről. A templomot idegenvezetés keretében látogathatjuk, a csoportok a 2013-ban megnyitott Református Betlehem nevű látogatóközpontból indulnak.

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

Az első magyar nyelvű, nyomtatott Biblia tette Vizsolyt igazán híressé, az első kiadás mintegy 800 példányából ma több mint 50 lelhető fel a világ különböző országaiban, néhanapján előkerülnek példányok a nagy aukciós házak árverésein is, több millió forintért.  A Biblia első kiadása 2412 lapból áll, súlya 6 kg.
A fordítás egyik kiemelkedő mérföldköve a magyar nyelv és irodalmi stílus fejlődésének, megalapozója irodalmi nyelvünknek. A Károli Biblia kisebb-nagyobb revíziókkal több, mint száz kiadást ért meg, és máig a legnépszerűbb bibliafordítás a magyar nyelvterületen.
A Vizsolyi, más néven Károlyi Bibliát az 1580-as években Göncön, a bortermelő mezővárosban fordította le egy kisebb társaság, Károli Gáspár gönci prédikátor és Kassa-völgyi esperes irányítása alatt. A kézirat lapjait a neves zsoltárfordító és szótárkészítő – akkor még csak diák – Szenci Molnár Albert hordta gyalogosan a vizsolyi nyomdába, ahol kinyomtatása történt. Hajdanán a református templommal szemben egy sekrestye állt, amelynek épületében készült el a Biblia, Mantkovits Bálint tipográfus és nyomdászmester felügyelete alatt. A vizsolyi templomból 2002. február 10-én ellopták az eredeti példányt és csak egy évvel később, 2003 szeptemberében Komáromban, egy elhanyagolt épületben egy tartály alatt, fóliába csomagolva találták meg. A Vizsolyi Biblia, mint az első, teljes magyar nyelvű biblia ma már hungarikum.

Figyelmedbe ajánljuk:

 
     

Regéci vár-16 km

Boldogkő vára-7 km

Szerencs vára-28 km