Szent Lélek templom-Paks

Nélküled csak könyv a Bibliánk:
Talán szebb, különb, mint sok másik,
De Igévé tüzedtől válik.
Nélküled Jézus ember volt csak
És holtak maradnak a holtak,
De ha tüzed betölthet minket,
Megvilágítja értelmünket,
Látjuk Benne a Fiú- Istent.
Ki értünk odaadott mindent,
S legyőzve
 halált, bűnt és átkot,
Megváltotta a holt világot,
Hogy aki Megváltónak vallja,
Vele éljen, Ő úgy akarja.
S mi boldog tanúk, valljuk, éljük,
Mert üzenetét már jól értjük…
Jöjj Szentlélek, áradj ki reánk!

Nagy Kornélia

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

A templom története a rendszerváltás előtti kommunista időkre nyúlik vissza. A gyerekek hit- és erkölcstan oktatása miatt volt szükség egy templomra, ennek megvalósítása azonban nem volt problémamentes. Cserháti József püspök úr a templom építésével Makovecz Imrét bízta meg, akiben főépítészként látta a biztosítékot arra, hogy építési engedélyt kap. Az első tervekben az épület Paks délnyugati részén egy kör alapú telken kapott volna helyet, a város akkori első számú embere (az atomerőmű vezetője) azonban megtiltotta, hogy oda templomot építsenek. A következő építésre kijelölt helyszín a lakótelep szélén elhelyezkedő kis háromszögletű telek lett volna – ezt a tervet is megvétózták azzal, hogy ide játszóteret szerettek volna építeni. Nyilvánvalóvá vált, hogy a templom építését titokban kell tartani. Az új terület a városban a lakóházas övezetben lett kijelölve.

Fotók-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

„Az épület egy ősi jel térbeli megfogalmazása. Ez a jel (S) a magyar népművészet alapjele, de megtalálható Eurázsia számtalan területén, a kelta szkíta kultúrák területén is. A jel térbeli változatát építettük meg. Az alaprajz két, szimmetrikus helyzetű S jelből áll. A tengely kelet-nyugat irányú. A két jel, noha egybevágó, ellentétes helyzeténél fogva a világosság-sötétség, férfi-nő, nap-hold, valójában a jang-jin dinamikus egyensúlyában álló ellentétet jelenti. Ezért hordoz a torony holdat és napot, ezért áll az egyik oldalon a sötétség, a másikon a világosság angyala. Ebből az ellentétpárból kell megszületnie a kereszténység Androgyn gondolatának, Jézus Krisztusnak, kinek a szobra középen az oltár fölött áll, s ezért kerül majd ugyancsak középre, a bejárathoz legfőbb XX. századi képviselője, Mihály arkangyal szobra.” (tervismertetés – Gerle János: Makovecz Imre, Serdián Bp. , 2002 160. o.) A templom lírai jellegű homlokzatával megosztotta a lakosságot. Az új iránt voltak akik nem voltak fogékonyak, idővel azonban Paks egyik jelképévé vált. Az építésznek a két világ alkotta űr, a lent és fönt közötti hatalmas szakadék összekötése volt a célja. Ahogy Makovecz Imre mondaná: „össze kell tudni kötni a földet az éggel”.

 

Figyelmedbe ajánljuk:    
     
Simontornya vára-39 km Csonka-torony-24 km Kakasdi faluház-40 km