Nagykeszi templomrom /Gyepükaján/

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

A török korban elpusztult Veszprém megyei Nagykeszi Gyepükaján községtől néhány kilométerre keletre, a Melegvíz-patak mentén található. A község határában egykor római kori település állt. Gyepükaján az egykor különálló Gyepű és Kajánföldje települések 1894-es egyesítésével jött létre. A nagyobb múlttal rendelkező Gyepű község már 1353-ban szerepelt oklevélben, míg Kajánföldje első említése csak 1757-ből maradt ránk. A település érdekessége, hogy a közeli Hobay-pusztán (ma Kókusz major) hozták létre a huszadik század elején az Első Magyar Kókuszfonó és Szövőgyárat, ahol importált nyersanyagból egészen 1947-ig gyártották a lábtörlőket és a szőnyegeket.

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

Az összetételekben szerepelő 'gyepű' szóval akár folytathatnánk is földrajzi neveink boncolgatását, hiszen a Bakonyban több helynevünk – Farkasgyepü, Bakonygyepes stb. – utal a honfoglalás korában védelmi célból torlasszal vagy egyéb akadállyal átjárhatatlanná tett külső-belső mezsgyére. E régi helynevek együttese mindenképp azt bizonyítja, hogy a környéket már a X. században magyarok lakták. Az egykori Nagykeszi puszta helyét csak Árpád-kori templomának romja jelzi. A templom megközelítõen kör alakú kerítõfalának nyomai ma is jól kivehetõk. Átmérõje kb. 30 m.  A román templom feltétlen Árpád-kori eredetű, a XII-XIII. században épülhetett. Írott nyom csak később és közvetve utal a falura: egy 1346-ban kelt birtokleírás Szent Péter apostol tiszteletére emelt egyházat említ szentkirálykeresztúri határában. Nem tudhatjuk, hogy ez azonos-e az itt bemutatott templommaradvánnyal, de ennél többet a szakkönyvekben sem találunk. Ám, ami a helyszínen elénk tárul, az lenyűgöző! A ritkás ligeterdőben zöldellő tisztás közepén messziről látható, hófehér mészkőből rakott, magas torony áll. A hozzá csatlakozó, keletelt hajó közepéből jókora fák nőttek ki, az elmúlás és az élet szimbólumaként. Az épület szerkezete csupán annyiban tér el a XII–XIII. században szokványos falusi plébániatemplomokétól, hogy négyszögletes, lőréses tornya nem a hossztengelyben, hanem attól északra helyezkedik el. Tornya védelmi jellegű, földszintje ablaktalan, a felsőbb emeleteken lőrés-ablakokkal látták el.  Védelmi jellegre mutat az is, hogy a hajó és a torony közötti átjárás a földszinten hiányzik.  Földszintjén egy boltváll csekély maradéka látható, az emeletre – amelynek szintjét az üres gerendafészkek jelzik – minden bizonnyal a karzat felől lehetett átjutni a hajóból.

Figyelmébe ajánljuk:

 
     

Sümegi vár-10 km

Devecseri váskastély-12 km

Somlói vár-24 km