Mór - Az Ezerjó Hazája

Mór községház-Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/
Mór város a Dunántúli régióban, Fejér megyében a Bakony és a Vértes közötti Móri-árok legjelentősebb települése.
A város kb. 20 km-es vonzáskörzetnek gazdasági, kereskedelmi és kulturális központja. A várost ma több mint tizenötezer lélek lakja. Kedvező földrajzi fekvésének s ezen a tájon élő magyar és német ajkú lakosság szorgalmának köszönhetően mindig kitűnt a hasonló méretű magyarországi városok közül. Az ezeréves település büszke múltjára és elfogultság nélkül mondhatjuk, hogy büszke lehet jelenére is. Mór életerős, fejlődőképes város, amelynek határozott tervei, megalapozott reményei vannak a jövőt illetően.
Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/
Mórnak és közvetlen környékének a honfoglalást, sőt az államalapítást megelőző történetéről nem sokat tudunk. a legkorábbi ténylegesen ismert eszközök, tárgyak az újkőkorból származnak. Mór és Csókakő térségében ezen időszakra tehető az első falvak megjelenése. Az írott történelem előtti korok egyik utolsó szakaszában, Krisztus előtt 800 körül Kelet-Európa felől érkező törzsek foglalták el a Kárpát-medencét. A késő vaskor kezdetén, a Krisztus előtti IV. század első évtizedeiben feltehetően a Rajna-vidékről érkező kelták szállták meg a területet." A Móri-árokban átvezető közlekedési útvonalnak a rómaiak korában is nagy jelentősége volt. A történelmi leletek szerint Mór és térsége lakott hely a magyar államalapítás korai időszakában. A veszprémi püspökség 1246. évi jegyzőkönyve említést tesz a város régi templomáról, amelyet I. István király építtetett.
Mór népessége alapítástól kezdve magyar volt, csak a török kiűzése után, 1698-ban kezdte meg az új földesúr, a német Hochburg-család a németek betelepítését, mivel a magyarokat a törökök megszállása megtizedelte.
Mór nevének eredete pontosan nem állapítható meg. A legvalószínűbb, hogy a várost a Móri család alapította, s tőle kapta a nevet is. A település először királyi, majd 1080-tól kb. 250 évig püspöki birtok volt. Károly Róbert 1327. november 1-én Csókakő várához, mint királyi birtokhoz csatolta. 1430-ban először a Rozgonyiak birtokolták, majd a mohácsi csatavesztés után birtokosa Kanizsai László lett. Szulejmán szultán 1543-ban Esztergom elfoglalása után bevette Mórt és Csókakőt is és csak 1688-ban szűnt meg a 145 évig tartó török uralom.

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

Az osztrák császár 1691- ben a várost 60.000 rajnai forintért eladta Hochburg János udvari tanácsosnak és katonai élelmezési főprefektusnak, akinek halála után fia, János Domonkos kezdte meg a németek betelepítését a kapucinus rend behozatalával. A kapucinus templom és zárda építése 1695-ben kezdődött, 1701-ben szentelte fel a veszprémi püspökség. Az 1711-es évben új külhoni jövevények egész sora érkezett, akik meghonosították a Vértes oldalában a szőlőkultúrát. 1763-ra a lakosság száma 2900-ra emelkedett. A nagyszabású német betelepítés a század közepére teljesen átalakította a vallási képet is, mivel a betelepedők már többségében katolikusok voltak. 1755. szeptember 23-án gróf Lamberg Ferenc Antalt magyar állampolgárrá fogadták és ekkor Mór első embere lett. A földesurak 1758. évben kérték a királynőtől Mór mezővárossá nyilvánítását. Mária Terézia Bécsben 1758. március 16-án kiadott kiváltságlevele kimondja: "A jövőben Mór község ne csak a mezőváros névnek örvendjen, hanem évi négy vásárt is megtarthat." 1768-1770-ig folyamatosan új lakók telepedtek be Mórra, akik főként Bajorországból és Würtenbergából érkeztek.

Fotók-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

A város legszebb pontja az egykori járási hivatal. Szabadon álló, négyzet alaprajzú területen, három udvar körül elhelyezett épületszárnyakkal, emeletes főszárnyból és földszintes mellékszárnyakból álló, kontyolt nyeregtetős épületegyüttes. Homlokzatait vakolt felületben megjelenő klinkertégla architektúra jellemzi.

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

A klinkertégla burkolat az épület lábazatát, sarkait, egymás fölötti ablakkeretezéseit egybefogva és főpárkányát emeli ki, az architektúra az udvari homlokzatokra átfordul, a földszintes mellékszárnyakon egyszerűsített formában jelenik meg.
A főhomlokzatán a funkcióból eredendően attikával lezárt kettős bejárat, és manzárdtetővel kiemelt sarokrizalit, zárterkéllyel és fiatoronnyal. Síkmennyezetes, stukkódíszes belső terek, 19. század eleji nyílászárók.
Épült 1908–1909 között járásbíróság, községháza és tűzoltóság számára, ma a Földhivatal működik benne. 

Szent Kereszt római katolikus templom-Fotó-Kovács Zoltán 
/a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

Lamberg kastély-Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/
Ha szeretnél többet látni a móri Lamberg kastélyról, klikk IDE

 

Figyelmedbe ajánljuk:    
     
Károlyi kastély-13 km Csokakő vára-10 km Bory vár-30 km