Monostori erőd-Komárom

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

Komárom a Csallóköz, a Komárom-Esztergomi-síkság és a Mátyusföld találkozási pontján, a Duna két partján épült település. Bal parti része Komarno /Észak-Komárom/ Szlovákia része, a jobb parti, kisebb része Magyarország területén fekszik.

Fotók-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

Komárom előnyös közlekedés-földrajzi helyzete folytán már a régmúltban is jelentős gazdasági és kulturális szerepet töltött be. Régészeti feltárások bizonysága szerint a ma Dél-Komáromhoz tartozó Szőny területén kelta település volt, jelentős kereskedelmi forgalommal. Az V. században avar törzsek foglalták el a volt római települést, őket a honfoglaló magyarok váltották fel a X. század elején. A magyarok vezére, Árpád, Komárom térségét Ketelnek adta, akinek fia, Alaptolma erős földvárat épített a Duna és a Vág összefolyásánál.

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

Komárom később az István király által alapított Komárom vármegye székhelye lett. Felette hol királyok, hol egyes főurak rendelkeztek. A tatárjárás után IV. Béla király uralkodása idején, 1265-ben a földvárat kővár váltotta fel, majd a XV. században, Mátyás király alatt Komárom kereskedelmi, gazdasági és katonai központtá fejlődött. A mohácsi csatavesztés után a vár a Habsburgok birtokába került. A Török Birodalom terjeszkedése során 1541-ben Buda török kézre került, ezért I. Ferdinánd Bécs védelme érdekében elrendelte Komárom várának megerősítését.

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

Az Öregvár igazi próbatétele az 1594-es török ostrom volt, amikor is Szinan nagyvezér százezer fős seregével Tata, majd Győr elfoglalása után Komárom ellen fordult. A várvédők hősies ellenállásának köszönhetően Komárom nem került török kézre.

Az 1682. évi nagy árvíz jelentős károkat okozott az erődítményben. A törökök kiűzését követően Komárom katonai jelentőségét ideiglenesen elvesztette, megszűnt végvár lenni, és ennek következtében kevesebbet áldoztak fönntartására is. A bajt tovább tetézte az 1763-as, de különösen az 1783-as földrengés, mely hatalmas károkat okozott nemcsak a városban, hanem az erődítményben is.

 

Figyelmedbe ajánljuk:    
     
Komáromi Gyürky-kastély-4 km Tatai vár-18 km Tatabányai Turul szobor-38 km