Mámai templomrom-Balatonfűzfő

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/
Máma falu feltehetően már a honfoglalás idején is létezett. A település neve egy - az ezredforduló táján született - görög nyelvű alapítólevélben szerepel, amely szerint István király Mámát a szomszédos településekkel együtt a veszprémvölgyi apácamonostor birtokába adta. A falut a XI. századtól a XVIII. század elejéig a Veszprém-völgyi bazilissza, majd ciszterci apácák birtokolták. 1410-ben Szárberény egyházának filiája.A későbbi Máma falu körnéyke az előkerült leletek alapján már a
bronzkorban és a római korban is lakott volt. A települést a veszprémvölgyi kolostor Szent István idejéből származó görög nyelvű alapítólevélben is említik. Ez az irat egy 1109-es Kálmán-féle latin átiratból maradt ránk, a történészek hitelesnek tekintik. A tatárjárás idején, 1242-ben ezt a települést is feldúlták, és a temploma is elpusztult. 


Fotó-Kovács Zoltán
/a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

A mai romtemplom keletkezési idejét a régészek a XIII. századra teszik. De semmiképp nem lehet korábbi, mint védőszentjének, Szent Lászlónak szentté avatása, azaz 1192. Egy dokumentum szerint 1296-ban már állt Máma Szent László tiszteletére emelt, kelet-nyugat tájolású, négyzet alapú, egyhajós, egyenes szentélyzáródású temploma. A környékre jellemző, kis, falusi kozépkori templomtípus. Déli oldalán volt a kapu, melynek már csak a küszöbe látszik. A templom többször elpusztult. Diadalíve alatt középkori eredetű, vörössel festett geometrikus formák még láthatók. Hajójának mérete 6,4×6,55 m, szentélye 2,5×4 m-es. 
Falai átlagosan 80 cm vastagok. Építőanyaga a fűzfő-várpalotai dombvidék kemény mészköve, amelyet az Árpád-korra jellemző erősen meszes habarccsal rögzítettek.  Hasonló, környékbeli kövekből épült a litéri, vilonyai, sólyi, berhidai és ösküi középkori templom is. Falait kétoldalt durván lenagyolt kövekből rakták, melyek közé öntöttfal mintájára habarcsba kevert kisebb köveket töltöttek. Padlója sártapaszos volt. Kívül fehérre vakolták, faragott kőrészek nem díszítették, mint az Árpád-kori kis falusi templomok nagyobb részét sem.A török időkben több környékbeli faluval egyetemben többször elnéptelenedett és újratelepült.1625-ben II. Ferninánd a győri jezsuitáknak adományozza a templomot, akik a török harcok után igyekeznek rendbe hozni. 1702-be kijavították, északi oldalához sekrestyét építettek, illetve barokk vakolatréteg is került a templombelsőre, amelynek nyomai helyenként még felfedezhetőek a középkori vakolat mellett. Korabeli leírás szerint famennyezetet és zsindelytetőt kapott, sekrestyéjében Szent László oltára állt. 
A mai romtemplom keletkezési idejét a régészek a XIII. századra teszik. De semmiképp nem lehet korábbi, mint védőszentjének, Szent Lászlónak szentté avatása, azaz 1192. Egy dokumentum szerint 1296-ban már állt Máma Szent László tiszteletére emelt, kelet-nyugat tájolású, négyzet alapú, egyhajós, egyenes szentélyzáródású temploma. A környékre jellemző, kis, falusi kozépkori templomtípus. Déli oldalán volt a kapu, melynek már csak a küszöbe látszik. A templom többször elpusztult. Diadalíve alatt középkori eredetű, vörössel festett geometrikus formák még láthatók. Hajójának mérete 6,4×6,55 m, szentélye 2,5×4 m-es. Falai átlagosan 80 cm vastagok. Építőanyaga a fűzfő-várpalotai dombvidék kemény mészköve, amelyet az Árpád-korra jellemző erősen meszes habarccsal rögzítettek. Hasonló, környékbeli kövekből épült a litéri, vilonyai, sólyi, berhidai és ösküi középkori templom is. Falait kétoldalt durván lenagyolt kövekből rakták, melyek közé öntöttfal mintájára habarcsba kevert kisebb köveket töltöttek. Padlója sártapaszos volt. Kívül fehérre vakolták, faragott kőrészek nem díszítették, mint az Árpád-kori kis falusi templomok nagyobb részét sem.A török időkben több környékbeli faluval egyetemben többször elnéptelenedett és újratelepült.1625-ben II. Ferninánd a győri jezsuitáknak adományozza a templomot, akik a török harcok után igyekeznek rendbe hozni. 1702-be kijavították, északi oldalához sekrestyét építettek, illetve barokk vakolatréteg is került a templombelsőre, amelynek nyomai helyenként még felfedezhetőek a középkori vakolat mellett. Korabeli leírás szerint famennyezetet és zsindelytetőt kapott, sekrestyéjében Szent László oltára állt. 

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

 

Figyelmedbe ajánljuk    
     
Ősküi kerektemplom-19 km Veszprémi vár-16 km Tihanyi apátság-30 km