Kövesdi templomrom

Fotó-Kovács Zolán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/
 
A Balaton északi partján, Aszófő, Örvényes és Apáti települések között állt a kicsiny, főleg halászok és mesteremberek által lakott falu, melynek neve is utal arra, hogy ott vagy a közelben kőfejtés vagy kőfaragás folyhatott, de egyes feltételezések szerint a köves, kavicsos talaj adta a település nevét. A valamikori falu melletti részen ma is létezik egy Köves nevű határrész.
Első hiteles említése a 1211-es tihanyi összeíráshoz kapcsolódik, melyet hamisított összeírásként az 1092-es évhez is kötnek.
Több Balaton-parti településsel egyetemben - a XVI. század közepén (a legenda szerint 1542. karácsonyán) pusztulásra ítéltetett, amikor a Gyulaffyak támadásait a veszprémi pasa megsokallva, lemészárolta a falu lakosságát és felgyújtotta a települést. Egy - főleg Aszófőn élő legenda szerint - Kewesd volt az ősi falu és a néhány túlélő, akik nem a templomba menekültek a gyújtogató török elől, alapította kicsit feljebb Aszófőt (aszfelett, aszfölött, aszfőjöt).


Fotó-Kovács Zoltán

/a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

A templom a feltárások alapján 1260-1270 között épülhetett - római kori falmaradványokra - román stílusban. A romoktól észak-északkelet irányban (a Pécsi Légirégészeti Téka felvételei alapján) 3 nagyobb méretű római kori épület nyomai láthatóak, melyek egyikének a déli részére épülhetett a XIII. századi templom. Tájolása kelet-nyugati, egyhajós egyenes szentélyzáródással, melyhez északi oldalról egy XIV-XV. században épült sekrestye kapcsolódott, melynek keleti végében, ugyanúgy mint a szentélyben is, falazott oltár maradványai láthatóak. A templom nyugati oldalán a nemesi karzat pilléreinek maradványai is szépen kivehetőek. 
A bejárat felett a kapuzat ormának a lenyomata látható, afelett pedig egy későromán félkörívekből álló díszítőszalag közvetlenül a párkány alatt.A törökök által felgyújtott templom mellett fakad az Almás-forrás, ahonnan a közeli (5 km távolságban lévő) Tihanyi-apátságba is hordták az ivóvizet szekereken. A jó minőségű karsztvizet szívesebben fogyasztották az apátságban, mint a helyben fakadó rétegforrás vizét, vagy a Balaton vizét, amit a félsziget lakosai használtak.  

 

Figyelmedbe ajánljuk:    
     
Tihanyi apátság-5 km Dörgicsei templomok-13 km Nagyvázsonyi Kinizsi vár-17 km