Héderváry Kastély

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

A krónikák lapjain így jelenik meg a Héder nemzetség. A falu névadója Héder ispán 1146-ban Moson vármegye ispánja, majd II. Géza mellett udvarbírói tisztséget lát el. A család egyik híres tagja Dezső, aki 1338-ban a havasalföldi hadjárat során ruhát cserélt, és megmentette Károly Róbert életét. Utódaik is magas tisztséget töltöttek be. Világi és egyházi méltóságok sorát adta a család az országnak, János győri és László egri püspök a legmagasabb rangra emelkedetteket képviseli. A királyi tisztségviselők közül kiemelkedik Lőrinc, aki Zsigmond király utolsó nádora.1658-ban Lőrinc halálával férfi örökös nélkül maradt a Hédervári család. I. Lipót császár és király hozzájárult Lőrinc nővérének, Héderváry Katalin-aki ekkor már Viczay Jánosné-örökösödési jogának elismeréséhez. Egyesítették a címert, felvették a Viczay-Héderváry nevet.

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

1873-ban a Viczay család is kihalt. Az örökös ismét leány ágról érkezett. Khuen Károly egyesítette a címert és felvette a Khuen-Héderváry nevet. Az ő kezükön volt az uradalom egészen 1945-ig.Héder lovag feltehetően már a XII. század közepén várat építtetett magának, amely valószínűleg fából volt és a mai kastély parkjának végében emelkedő Zsidó-dombon állt. Maga az építmény a tatárjárás idején pusztult el. IV Béla kezdeményezésére sorra épültek várak és lakótornyok az országban. 1521 -ben Héderváry Ferenc hűtlenség miatt elveszítette a birtokot, majd később a birtok tulajdonjoga visszaszállt Héderváry Jánosra, aki újraépíttette a várkastélyt reneszánsz stílusban. A mai barokk formáját a XVIII. század második felében nyerte el, majd később a XIX. században Khuen-Héderváry Károly a romantikus stílus jegyeit alkalmazta, de rövidesen visszaállították a korábbi barokk külsejét.

A kastélyt körülvevő angolpark az angol Petri Bernard személyes irányítása mellett jött létre, aki egzotikus fákat is telepített ide, mint pl. a kínai páfrányfenyő és az amerikai tulipánfa.

A hédervári kastély legrégebbi része a XIII. századig vezethető vissza, a legvastagabb falú és legnagyobb alapterületű hatszögletű dél-keleti torony, mely egykor szabadon álló építmény lehetett. A gótika, majd a reneszánsz idején újabb részekkel bővítették a lakótornyot. Az 1534-ben lerombolt és újjáépített kastélyt 1658-ban is átépítették. Mai barokk formáját a XVIII. század második felében nyerte el. A XIX. században Khuen-Héderváry Károly romantikus stílusban építtette át, de csakhamar visszaállították korábbi barokk külsejét.

Fotók-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

A kastélynak három tornya van. A hagyomány szerint az épület három vármegye, Győr, Pozsony és Moson találkozási pontján állt, ezért minden tornya más-más megye területére került. Ebből annyi igaz, hogy valamikor Győr és Pozsony megye határa Hédervárnál volt, de Moson megye sosem nyúlt odáig. A hagyomány inkább onnan eredhet, hogy a Héderváry családnak mindhárom vármegyében nagy kiterjedésű birtokai voltak. Az 1945-ös földreformmal megfosztották a hédervári grófokat javaiktól, ekkor egyébként maguk már nem gazdálkodtak. 1947-re megszervezték a kastélyban a népi kollégiumot, ahol a környező falvakban és majorságokban lakó gyermekek végezhették el az általános iskolát. 1983-tól alkotóházként működött.2002-től 2004-ig a kastély felújításra került, amely során gyönyörű szobák, lakosztályok, fürdőszobák és szalonok lettek korhű hangulatban helyreállítva, mindez a legmagasabb komfort biztosítása mellett. 2004 tavaszán megnyitotta kapuit a négycsillagos Héderváry Kastély, majd 2016-ban bezárt.

 

Figyelmedbe ajánljuk:    
     
Lébényi Szent Jakab templom-18 km Mosonmagyaróvár vára-19 km Pozsonyi vár-60 km