Esterházy-kastély (Pápa)

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

A pápai Esterházy-kastély épülete nem előzmény nélküli, ugyanis a Garaiak által a 15. század első felében emelt vár állt (részben) a helyén. Amikor hazánkra békésebb évszázadok köszöntöttek, a védelmi funkciók iránti igények csökkenése helyett a kényelmi szempontok kerültek előtérbe. A főúri reprezentáció így a masszív, de általában kényelmetlen várak, várkastélyok helyett a kastélyok építését helyezte előtérbe, mely folyamat során számos várkastély épült át kastéllyá. Ennek egyik szép példája az Esterházy család fraknói (pápai) ága által emeltetett pápai kastély.

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

Pápa barokk városközpontja a 18. században alakult ki. Ekkor alakították át az egész belváros térszerkezetét oly módon, hogy annak tengelyében, középpontjában az új kastély álljon. (A pápai uradalom 1626-ban lett az Esterházyaké, ebben az időben pusztított egy jelentős tűzvész a városban, mely jelentős mértékben megrongálta a várkastélyt, a templomot  is.) Esterházy Ferenc, aki a 17. század közepén lett Pápa ura, 1743-ban egy igen monumentális rezidenciát terveztetett Franz Anton Pilgrammal a katonai funkcióját elveszítő vár helyére. A vizesárokkal körbevett épület látványtervét őrzi a kastély Nádor-termének falát díszítő falkép. Ez az elképzelés végül nem valósult meg teljes egészében, ugyanis a pápai birtokot megöröklő Esterházy Károly figyelmét inkább egyházi építkezései kötötték le. A barokk kastély építése 1717-ben kezdődött el és csak az 1780-as évek végén fejeződött be, miközben a kivitelezési munkálatokat a kor jeles mesteri -Grossmann József mellett Fellner Jakab-vezették.

Az egyemeletes, U alakú épület két szárnyának végeit toronyszerűen kialakított sarokrizalitok zárják le. Az épületegyüttes középső szárnyában lettek kialakítva a reprezentációs helyiségek, míg az oldalszárnyakban lévő vendéglakosztályok mellett a nyugati szárnyban volt a tulajdonos magánlakosztálya, míg a keletiben kapott helyett a kastélykápolna, melynek falait Joseph Ignaz Mildorfer freskói díszítik. Jellegzetes az épület sávos vakolattal díszített homlokzata. Egyébként a kastéyl külső formájában építése óta jelentős változás nem következett be. A belső tereket az 1860-as években Esterházy Pál újíttatta fel, ekkor került kialakításra a Nádor-terem és az Ősök csarnoka is. Szintén ekkor állították fel a Párizsból hozatott kastélykaput. (A két kapuoroszlán még az 1790-es években készült el.)

1945-től 1959-ig a szovjet hadsereg használta a kastély, sajnos ebben az időszakban nem csak az épületben keletkeztek jelentős károk, de megsemmisült illetve eltűnt szinte a teljes belső berendezés is. Az ezt követő időszakban a városi könyvtár, a zeneiskola, a művelődési ház és az helytörténeti múzeum volt a kastély lakója. Az 1960-as évek közepén került sor a külső homlokzat renoválására, majd az 1990-es évek elején a kastélykápolna helyreállítására, melynek színvonalát az Europa Nostra-díj mutatja. Időközben a belső terek olyan állapotba kerültek, hogy egy egy az 1996-os évben elvégzett vizsgálta megállapította életveszélyt jelentenek a látogatókra. A kastély helyreállítására több lépcsőben kerül sor. Már több mint húsz éve állították helyre a kastélykápolnát, a jelenlegi beruházás keretében pedig az északi szárny emeleti helyiségeinek és az ehhez csatlakozó földszinti helyiségek helyreállítása történt meg. Benyújtásra került már a kastély további belső tereinek és külső homlokzatának felújítását lehetővé tevő pályázat is, így minden remény meg van arra, hogy 2013-ra a kastély teljes egészében újjászületik.

Fotók-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

 

Figyelmedbe ajánljuk    
     
Döbrönte vára-15 km Somlói vár-29 km Sárvári vár-49km