Cziráky-kastély (Lovasberény)

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/
Lovasberény Székesfehérvártól 12 km-re fekszik a Vértes előterében, a Velencei-hegység mögött. A Velencei-tó vonzásterében, bájos falvak közt bújik meg. Főútja mentén található a romjaiban is elegáns és szép Cziráky-kastély arányosan kialakított épületegyüttese, a monarchista Cziráky család valamikori otthona. A XV. századi alapokkal rendelkező műemlékegyüttes fénykorát az 1800-as években élte, ekkor kapta jellegzetesen klasszicista formáját.A XV. századi alapokon nyugvó műemlékegyüttes fénykorát az 1800-as években élte.
A birtokot 1730-ban vásárolta meg cziráki és dénesfalvi Cziráky József az addigra már magyar honosságot nyert báró Fleischmann Anzelm Ferenc császári és királyi tanácsostól.
Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/
A lovasberényi uradalmat a családi birtokmegosztáskor 1763-ban Cziráky György kapta meg. Az ő nevéhez fűződik a korábbi kúria átépítése. Valószínűleg Rieder János székesfehérvári építőmester tervei alapján 1763 – 1767 között építették ki az ott álló épületrészek felhasználásával, barokk stílusban. A család a kastélyhoz barokk díszkertet is létesíttetett.
1775-ben bátyja, Cziráky László örökölte a birtokot, jelentős átalakításokra nem került sor. Fia, a főispánként, majd országbíróként is jegyzett Cziráky Antal Mózes nevéhez fűződik a kastély mai, 1792 utáni klasszicista képének kialakítása. Az építkezés 1804-ben kezdődött, érdekesség, hogy a téglák egy részén az 1803-as dátum olvasható. Az építész valószínűleg Rieder János fia, Rieder Jakab volt, akinek a munka során állandó munkatársai voltak a szobrász Fliegl András és a festő Pich Ferenc. A klasszicista épület portikuszának timpanonjába a Cziráky- és az Illésházy-címer került, mivel az építtető Cziráky Antal Mózes felesége illésházi Illésházy Julianna grófnő volt.
Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/
A portikusz mögötti oszlopcsarnok hátfalán egy mitológiai jelenetet ábrázoló sérült stukkódombormű fríz jelenetsora feltehetően az őszi betakarítás, aratás és szüret adta bőséges termésért bemutatott hálaáldozatot ábrázolja.
A klasszicista kastélyegyüttes kialakításával egy időben épült fel a díszudvartól északra álló L-alaprajzú kiskastély, mely a vendégszárny funkcióját töltötte be vadászatok idején. Úgyszintén ekkor építették meg a kiskastéllyal szemben álló, azzal szimmetrikus, mára elpusztult istállót is. Az épületszárnyak egy kitűnő akusztikájú kettős belső udvart ölelnek körül Az építkezés 1810-re fejeződött be.
A főépület kéttraktusos alaprajzi elrendezésű. A portikusz mögötti oszlopcsarnokról – vagyis a „verandáról” – közvetlenül egy félköríves záródású ajtón át léphetünk be a középső – emeletre is felnyúló – nagyterembe, melynek klasszicista stílusú díszítőfestés-maradványai hiányosan, romos állapotban is szépek, megtekintésre méltóak. A díszteremből két oldalt egy tengelyre fűzött reprezentatív termek nyílnak, melyek egykor könyvtárszoba, levéltár-terem, és díszes szalonok funkcióját töltötték be.
Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/
A díszteremből nyílik egy fogadó előcsarnok, melyen át kijuthatunk a pompás akusztikát adó belső udvarra. A csarnok oldalra szorítja az emeletre vezető, szerény kialakítású, de egyszerűségében is egyedi építészeti kialakítású kétkarú díszlépcsőt. A lépcsőházi előtér déli falán egy klasszicista kandalló áll.
1794-ben Cziráky Antal Mózes a kastély átépítésével egy időben a meglévő díszkertet angolkertté alakíttatta át, melybe növényi különlegességeket hozatott, így például délkelet-európai platánokat, kínai páfrányfenyőt, mocsári ciprusokat, vasfát, fekete diót, és tulipánfát.

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

Cziráky Antal Mózes pompás kertjébe sétányokat építtetett, természetes forrásból tavat alakított ki. A tómederből kitermelt földből halmozott dombokról mesterséges vízesés futott le. A parkot kőhidak és szobrok tették változatossá.
A tóparton romantikus hangulatú fehérre meszelt falú halászkunyhót építtettek, amely mögött felállított asztaloknál nyári délutánokon gyakran ebédelt a család. A parkban egy vadászlak is létesült. A kastélytól északnyugatra egy – később országos hírűvé lett – üvegház állt, melyben délszaki növényritkaságokat neveltek.
Az épületegyüttes utolsó jelentős átalakítását Cziráky Antal Mózes fia, Cziráky János megbízására 1852 után Ybl Miklós végezte, kinek hagyatékában megtalálhatók a kastély átépítésének tervrajzai.
Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/
A Cziráky-kastély épületegyüttese mellett áll a kastélyhoz tartozó, barokk stílusban épült kápolna, melynek elődjét 1708-ban a törökellenes harcokban kitűnt Heidershaimbi gróf Heister Siegbert császári tábornok építtette. Gróf Cziráky György a kastély átépítésével egy időben a kápolnát is átalakíttatta, amely lényegében ekkor - 1771-ben - érte el mai, késő barokk homlokzati architektúráját. Nyugati homlokzati mezőiben Szent Rókus és Szent Sebestyén szobra kapott helyet, a bejárat felett pedig kagylódíszes fülkében Mária szobrát helyezték el. Az északi homlokzat, erősen sérült, feltehetően Szent Annát, és a gyermek szűz Máriát ábrázoló faragott domborműve eredetileg belső térbe készült, valószínűleg csak később helyezték el a félköríves szoborfülkébe. A rokokó kifestés 1779-ben készülhetett, gyaníthatóan Dorffmeister István által, aki a kor híres festője volt.

 

Figyelmedbe ajánljuk:    
     
Bory vár-14 km Károlyi kastély-Fehérvárcsurgó-
35 km
Mór, az ezerjó hqzája-40 km