Budai vár

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

1243-ban indult meg a vár építése az akkori neve szerint "pesti Újhegyen", a mai budai Várhegyen. 1246-ban a várható újabb mongol támadás miatt felgyorsult az építkezés. 1255-ben IV. Béla oklevelében, mint megépített várat említette már.
1279-ben IV. László a budai rektor segítségével kirekesztette Budáról a főpapságot. 6 év múlva a tatárok sikertelenül ostromolták a várat. 1289-ben Lodomér esztergomi érsek egyházi átokkal sújtotta a budai rektort, Walter ispánt és a budai polgárokat.

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

1302-ben Károly Róbert sikertelenül ostromoltatta Budát Csák nembeli Márk fia II. István Bakonyi ispánnal a III. Vencel párti urakkal és a budai polgárokkal szemben. Ezután VIII. Bonifác pápa Vencelt és a budai polgárokat egyházi átokkal sújtja. Viszonzásul a budai polgárok (a történelemben egyedülálló módon) kiátkozzák a római pápát. 1304-ben III. Vencel elhagyta az országot. 1307-ben egy pápai rendelet Budát eretnek várossá nyilvánította. Ez év júniusában a Károly Róbert-párti polgárok átvették az uralmat a városban. 1311-ben Csák Máté hadai ostromolták sikertelenül a várat a Károly párti polgársággal szemben. Az 1330-as években a Várhegy déli végén az Anjouk, Károly Róbert király és fiai, István herceg és I. Lajos király palotát kezdtek építeni.
1354-ben I. (Nagy) Lajos király Visegrádról Budára helyezte át udvartartását. A vár és a város fejlődése ezután folyamatos, egészen a török időkig. Zsigmond király 1410 és 1430 között építtette meg a Friss-palotát. A palota az 1578-as és az 1686-os lőporrobbanás során pusztult el. A középkori palota, a trónterem, a királyi lakosztály, a csillagvizsgáló és a könyvtár építését Mátyás király fejezte be. A déli Nagyrondella is ekkor készült.

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

1525. május 11-én a városban néhány napos zavargás tört ki. Egy évvel később II. Lajos király a vár őrizetét Bornemissza János várnagyra bízta. 1526. szeptember 12-én a mohácsi csata után I. Szulejmán szultán bevonult Budára. 11 nappal később, miután a várat és a várost is felgyújtatta és kirabolta, Szulejmán hadaival elvonult. Október 31-én a mohácsi csatavesztés után a várat Szapolyai János erdélyi vajda szállta meg. 1527. júliusában I. Ferdinánd osztrák főherceg, magyar király kezére került. 1529. szeptember 3-án I. (Szapolyai) János király visszafoglalta.

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

1530-ban Roggendorf gróf császári tábornok sikertelenül ostromolta a várat. János király az ostrom után Domenico da Bologna olasz mérnökkel javíttatja ki a megsérült falakat. 1541. augusztus 29-én Szulejmán szultán csellel elfoglalta. A következő évben a magyarok sikertelenül ostromolták a várat. 1566-ban újabb sikertelen visszafoglalási kísérlet.
1599-ben Pálffy Miklós, Schwarzenberg Adolf és Nádasdy Tamás sikertelenül ostromolták a várat. 1602. október 2-november 15. között Ruswurm Hermann Kristóf császári tábornoknak sem sikerült elfoglalása. 1684. július 10-én megkezdődött Károly lotaringiai herceg és Miksa Emánuel bajor választófejedelem által vezetett első ostrom a török ellen. Az ostromot 109 nap küzdelem után abbahagyták. 1686. június 24-én megkezdődött a vár második, sikeres ostroma. 1686.szeptember 2-án foglalták vissza Budát a szövetséges hadak a törököktől. A várban szabad rablás kezdődött, tűzvész pusztított, a lakosságot lemészárolták. A visszafoglalás után a falak helyreállítása azonnal megkezdődött. Német lakosságot telepítettek be.

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

1849. május 4-től május 21-ig tartó ostrom után Görgei Artúr tábornok honvédseregei elfoglalták a várat a császári seregektől. A szabadságharc leverése után a császáriak megkezdték a romos vár kijavítását. Ennek során 1875 és 1882 között felépült a Várkert-bazár, lebontották a Vízi-rondellát és a hozzá csatlakozó falak Duna-parti szakaszát.
1944–1945-ben, a második világháború alatt a budai Várnak még egy súlyos ostromot kellett kiállnia. 1946 kezdődött meg a vár és a polgárváros régészeti feltárása és helyreállítása. A II. világháborúban a Budavári Palota és a Várnegyed jelentős része is elpusztult. Az épületek jelentős részét az 1960-as évek során közel eredeti formájukban újjáépítették, helyreállították, egy kisebb részét lebontották, vagy új, egyszerűbb homlokzati kialakítással visszaépítették.

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

 

Figyelmedbe ajánljuk:    
     
Citadella-5 km Halászbástya-2 km Mátyás templom-2 km