Barlangszínház-Fertőrákos

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

A Kőfejtő anyagát adó lajtamészkő keletkezése 10-12 millió évre vezethető vissza. Ebben az időben a környéket a Pannon-beltenger borította. Sekély, meleg vizében éltek azok a mészvázas vörösmoszatok, amelyek hatalmas iszaptömeget hoztak létre. A mésziszapba rakódott bele sokféle állat teteme és növény maradványa. Ezek együttese alkotja a lajtamészkövet.

A leggyakoribb vezérkövület alkotók a mohaállatok, a vastaghéjú osztrigák, a fésűskagylók, a tüskésbőrűek, a csigák és a halak körébe tartoznak. Különlegességként említhetjük a lajtamészkőben előforduló cápafogakat. A bánya hatalmas termeinek falán és a 15-25 méteres oszlopain jól megfigyelhetők a megkövesült állat- és növénymaradványok. Az itt élt fajok java része már kihalt, nem él a mai tengerekben

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

Dohnányi Ernő (1877-1960), a híres zeneszerző, karmester, zongoraművész, pedagógus látta meg először, hogy ez a helyszín kiválóan alkalmas szabadtéri játékok rendezésére. Kóh Ferenc bariton 1937-ben fedezte fel magának a kőfejtőt. Baráti társaságával többször tartott itt műsoros énekléseket. Kitapasztalta, hogy a fellépőknek legjobb a csarnoknak háttal állva, míg a hallgatóságnak fél karéjban, a csarnokkal szembeni lejtőn elhelyezkedni. 1937. június 27-én, vasárnap este kezdődött a "tündérszép éjszaka". Operarészletek csendültek fel a Kőfejtőben a fáklyák fényénél, színes fényszórókkal, fekete háttérrel, és odafönt a csillagokkal. A rendezőség helyből toborozta az óriási számú statisztériát. 1500 rákosi néző tapsolt a falu másik felének. A soproniak autóbusszal érkeztek az előadásra. A jegyek 50 fillérbe kerültek, amiből fizették a Budapestről érkezett karmestert és szólistákat.

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

A szabadtéri játékoknál az időjárás jelentette az előadás legnagyobb kockázatát, ezért terv született arra, hogy a kőfejtő kivájt csarnokait színházteremként hasznosítsák. A 743 férőhelyes Barlangszínház alapítója Várady György, a Győri Kisfaludy Színház volt igazgatója. A remek akusztikájú teremben 1970. június 27-én tartották az első előadást. 1985-ben nagyobb átalakítás következett, ennek során a színpadra világítást szereltek, a nézőteret padlófűtéssel, kényelmes székekkel látták el.

Napjainkban az Európai Unió segítségével sikerült modern, minden igényt kiszolgáló színházzá és igazi élményt adó látogató központtá fejleszteni a kőfejtőt.

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

A színháztér 760 fő befogadására alkalmas nézőtérrel, fűthető székekkel, megnövelt területű, modern színházi fény- és hangtechnikával ellátott színpaddal, föld alatti és felszíni kiszolgáló egységekkel rendelkezi


Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

A Műemlékek Országos Központja 1951-ben védetté nyilvánította a Fertőrákosi Kőfejtőt.

2001 óta az UNESCO Világörökség része.

Fotók-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

 

 

 

Figyelmedbe ajánljuk:    
     
Páneurópai piknik emlékhely-
5 km
Soproni tűztorony-9 km Taródi vár-13 km