Bánd Essegvári várrom

Fotók-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

Essegvár, vagy másik nevén a bándi vár története az 1200-as évekig nyúlik vissza, feltehetően 1279 és 1309 között építették, eleinte nagyrészt fából, majd az 1300-as években átépítették kővárrá. A falut eleinte, az Árpád-korban az Atyusz nemzetség bírta Terra Seg sive Band néven, ekkor még vára nem ismert. A falu már egyházas hely, 1333-ban Sing, 1335-ben peding Band néven szerepel a pápai tizedjegyzékben.

Fotók-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

A falu az Igmándi, majd a Lőrinte nemzetség kezébe kerül. Utóbbiak felveszik az Essegvári vezetéknevet is. Lőrintét, a Károly Róbert párti nemest a nyugati országrész oligarchája, Kőszegi Iván megtámadta, elfoglalta várát, és lófarokra kötve végeztette ki. Hamarosan a királypártiak felülkerekedtével a vár visszakerül Lőrinte fiához, Tamáshoz. A XV. században már állt a várban egy lovagterem, ciszterna és a Szent György kápolna, szóval itt is egy templomromba botolhatnánk, de sajnos nyomai látogatásunkkor nem voltak kivehetők.

Közben a vár királyi kézbe is kerül, majd vissza az Essegváriakhoz. Essegvári Ferenc feleségül veszi 1499-ben Himfy Orsolyát, ezzel birtokába került egy másik Veszprém megyei vár, a döbröntei. Ezután a szerényebb méretű Essegvárat elhagyták, az lassan, de folyamatosan lepusztult. Valószínűleg az 1552-es veszprémi ostrom idején egy portyázó török lovascsapat okozta végső pusztulását. Az 1600-as években Bándot pusztaként írjál le. A Habsburg uralom idején telepítik újra, főként németajkúakkal. A várat és a II. világégésben elpusztított kálváriát lelkes helyiek újították, újítják fel, szívderítő módon. Plusz érdekesség, hogy a falu szülötte Mádl Ferenc, hajdani magyar államfő is.

Fotók-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

 

Figyelmedbe ajánljuk:    
     
Veszprémi vár-13 km Károly templom-14 km Úrkúti őskarszt-15 km